2018. augusztus 24., péntek

Régi, új helyeken...........

Egy közismert pergetőcsoportba látva( valószínű, ide van linkelve az írás :)  ), hogy mások milyen kis lelkes sztorikat írtak le a domis élményeikről, gondoltam hogy a tesztek között néha én is megpróbálkozom hasonlóakkal.....
Kis gondolatébresztő írások, élmények amelyek talán mindnyájunkkal megestek az évek során.
Most én is egy domolykós, patakpecás kis beszámolóval folytatom a pergetőkolegák által elkezdett sorokat....

Mint ahogy legtöbbünknek, nekem is jól be kell osztanom hogy mikor hódolhatok eme közös szenvedélyünknek. Így általában mindig előre megtervezem én is hogy a héten ,az adott napon merre menjek és mivel is próbálkozzak. Rengeteg helyszín eszembe jut ilyenkor, sok gyerekkori élmény,amikor még persze csak a jól megszokott gilisztás-úszós készséggel próbálgattam a  patakhorgászat mikéntjét...
Ezeket a kis helyeket felidézve már meg is van az aznapi célhelyem.
A Gyöngyös patak egyik kis malommedencéje lett a választott helyszín.
Reggel fél 7 kor ébresztő....összekapom magam ...reggeli kávé a feleségemmel.....ő munkába és én pihenőnap révén egy jó pecába igyekszem. A kocsiba beülve már elindul az ábrándozás hogy vajon milyen lesz a mai horgászat.....
" - Hmm ,jó lenne már egy-két pisztrángot fogni....vagy valami más is jöhetne a domik közé..."
Mennek a hasonló kis gondolatfolyamok és azon kapom magam hogy már ott is vagyok a kiszemelt helyen. Kikapom a cuccokat a kocsiból és irány le a tett helyszínére.
Amint megláttam a kis malmot már be is ugrottak az emlékek....teljesen olyan ez a hely ahol legutoljára kb 10 éve horgásztam még egy jó cimborámmal.
Árnyas kis hely..így nem süt agyon minket a nap,de a fák között beszűrödik némi napfény a víztükörre ,így adva egy két támpontot a dobásokhoz. Gyors össze is csettintem a felszerelést a hűs árnyékban....orsó fel a botra......kis mono átfűzve az apró gyűrűkön....ez néha egy külön kaland,sokszor elgondolkodom mi lesz majd idősebb koromban....na mindegy addig annyiszor gyakorlom hogy csukott szemmel menjen :)
Kis forgókapocs megy fel a fluoro előkére , kis csomó jól megnyálaz...aztán összehúz...
Ezek után nagy műgonddal választom ki a szerintem aznap legmegfelelőbb műhalát.
Egy jó kis bevállt 2-es méretű arany-sügér mintás Hornet kerül a kapocsba.
Először  a malommedence kifolyó részét vettem célba,ahol már gyorsul a víz. Ott lett volna maga a medence nagy vízfelülete,de inkább ez a rész vonzott így elsőre.
Pár dobás után heves "rázásokkal" meg is jön az első kisfickó.....na végre egy szép kis sebes védekezik a horog végén. gondoltam míg a vízbe van,csattintok róla egy fotót. Nagy bénázások közepette, egyik kezemben a bot, másikban a telefont próbálom jó szögbe beállítani.....egy tényleg béna kép után, a szerencsétlenségemen röhögve le is lépett a kis pettyes a cájg végéről...Na nem gáz ,lett róla valami fotó.....hát......jó béna.....de  tudjátok mit...csak azért is berakom ide :D

Ezen a képen már lehet látni a röhögő pisztrángot....remélem nem lett baja a rekeszizmának...

Közben egy puli féle keverék eb is odajött hozzám....szerintem szintén kacagni....de egy jó kis buksisimi után inkább otthagyott,hogy próbálkozzak csak tovább, majd lesz még valami.
Akkor elkezdtem lasszózni becsülettel a vizet.....szinte elmondhatom hogy minden méterét körbedobáltam.
Rengeteg domi jött...kisebbek nagyobbak egyaránt, jó kis szórakozást nyújtva ezzel.
Ha jól emlékszem nem is nagyon váltogattam a csalit ez kis élénk színű salmo teljesen jó tempóba adta a halakat.


                                              Ebből a tenyeres méretből jött bőven.....

Pár méterrel arrébb egy új taktikát kezdtem kipróbálni. Ahogy a kis malomgátnál lezúgott a víz....ott van egy kis teraszos egyenes rész és utána jön a törés ahol már mélyebb víz kezdődik.
A kis körforgót és a wobblert a teraszos részre pöccintettem és lassan elkezdtem húzni amíg elért a törés szélére és ott egy kis pöccintéssel leengedtem a mélyebb vízbe. Hagytam kicsit süllyedni majd elkezdtem alulról vontani a csalit. Eléggé bejött ez a fergeteges technika mert szinte minden dobásra volt akció. Na itt jött a kis duplanullás mepps-re egy sügerecske is. Végre valami más is a kis domik mellé.

A nap egyetlen tüskéshátúja...

Aztán közben váltottam egy kis jig-es szettre is. Nem nagyon szoktam jigelni,mert 95%-ban patakokon pecázok és oda nem a legideálisabb módszer a sok akadó miatt. Persze ehhez keményen hozzájárul az is hogy nem vagyok elég gyakorlott ebben a technikában. Na nembaj azért felraktam egy 1.5g-os csebufej elé egy kis rapture menuke plasztikot. Ez egy max 2cm hosszú,apró kishal utánzat. Pár dobás után egy kisebb domolykó fanyalodott a plasztikra,de nem éreztem azt az erőt benne mint a wobblerben és a körforgóban, így hamar vissza is került a duplanullás.
Eszembe jutott közben a reggeli kis pettyes,hogy jó lenne fogni még egyet legalább és akkor teljes lesz a napom.
Visszamentem a pár méterre levő reggeli helyemhez,ahol gyorsul a víz és vadul bízva a pettyesekben elkezdtem szórni azt a részt ahol reggel akadt a kis koma.
Nem akarok hülyeséget leírni,de kb a harmadik dobásra le is kérte egy kisebb sebes koma a kis körforgót. Ő róla már tudtam értelmesebb portrét csinálni,de gyorsan már engedtem is vissza a vízbe.

Hiába pici,valahogy mindig megmelengeti a szívemet egy ilyen kis pettyes fickó

Egyébként nekem ezek a "bevonzások" nagyon működnek. Azóta jó párszor volt már olyan eset hogy a pecahelyre igyekezvén már mondogattam magamba hogy "De jó lenne valami újat fogni ma a domolykók mellett....." és lám jó párszor be is jött,ezekről is lesz a következőkben egy újabb beszámoló :)

A pisztráng koma után már sikeresnek ítéltem ezt kis pár órányi pecát. Jött pár szokásos kis egyendomi is ráadásként. Egyébként iszonyat szeretem a fejes kolegákat......ő az a hal amire mindig számíthatunk.....ínséges időkben is hűséges társ, mint egy jó feleség.. :)

A hűséges társ.....

Persze a peca végeztével sikerült egy a szemközti fára felcsettintenem a nap sztárját , a kis hornetet.
Ezzel is lett utána egy sztorim. Annyira megkedveltem ezt a mintájú salmot hogy gondoltam nem hagyom csak úgy veszni. Pár napra rá visszamentem a malommedencéhez egy jó kis wobblerszabadítós szettel ami egy kötélből és egy rozsdás 3-as kampóból álló puritán szett volt.
Átmásztam a túlpart dszindzsájába és onnan bombáztam a fémkampóval a vizet......igen a vizet mert rohadt nehéz volt valahogy feltalálni arra a faágra amely fogságba ejtette a kis kedvencemet.
El is hangzott aznap szerintem pár szép szó a magyar nyelvkincsünkből de hát "mittomén" hányadik sikertelen dobás után ez már szinte elvárt.... :D
Na végül...............................................nem lett meg a wobi.....ahogy szórtam az ágat,valószínüleg valahogy lecsapta a cucc onnan a kis műcsalit,ami vidáman hullott az aznap kicsit áradó koszos patakvízbe. Na mindegy is...remélem ékes dísze lett valamelyik víz alatti kőnek vagy ágnak.
Persze nagyon gyorsan pótolnom kellett a súlyos veszteséget és mentem is begyűjteni újabb salmo horneteket....azóta már istencsászár státuszba került nálam ez a csalimodell és szinte szenvedélyes gyűjtésbe kezdtem.

Összegezve egy igazán jó kis délelőtt volt még eme tragédia ellenére is....
Jó pár halat adott a patak aznap és végre volt pár olyan hal is amiket ritkábban szoktam horogvégre keríteni.
Még párszor visszatérek ide,hátha sikerül a sebesek méretesebb darabjaiból is kiküzdenem egyet.
Ajánlom mindenkinek hogy lessétek meg a gyerekkorotok elfeledett helyeit. Lehet hogy még okoznak kellemes meglepetéseket és felszínre hoznak régi szép emlékeket is a múltból.....








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése