Van pár rész ahol a peca mellett tippeket is adnak a kezdő fiataloknak. Nagyon jó hangulatú kis filmekkel találkozhatunk a PekeTV csatornáján.
Ha még nem ismeritek őket,akkor itt az idő és utána kattanjatok rá videókra!
link: PekeTV
- Sziasztok srácok!
Bemutatnátok pár szóban a csapatot?
Mi vagyunk a Peke TV, egy elszánt fiatalokból álló pergetőcsapat, célunk a szórakoztatás, amihez elsősorban a YouTube platformját használjuk, ide töltjük fel a horgászélményeinkről készült videókat. Két fő alapítótagja Barna és Marci, de a fiatalabb testvéreink is gyakran szerepelnek a videókban, hisz őket is megfertőzte a pergetés szépsége. Operatőrt nem alkalmazunk, saját magunk veszünk fel mindent, viszont Barna érdeklődési köre mostanság a videós világ felé terelődött, így Ő egyre gyakrabban van a kamera mögött. Nem oktató jellegű a csatornánk, viszont egy eszmét nagyon erősen képviselünk, ez a ’Catch and Release’, azaz a ’fogd meg és engedd vissza’ és a hallal való kíméletes bánásmód. Szeretnénk, ha ez minél több emberhez eljutna.
Barna egy szép csapóval!
Ahogy sokan mások, mi is úszózással, snecizéssel kezdtünk, aztán úgy 6 évvel ezelőtt, egy újságcikkben olvastunk a pergetésről, és nagyon megtetszett a sok színes műcsali, az, hogy sokkal kevésbé kötött, mint bármelyik másik műfaj, és mivel én nem szeretek egy helyben ülve várni a kapást, ezért a mozgékonysága miatt is láttam benne fantáziát, hát vettünk egy-egy amatőr szettet és próbálkoztunk. Először nagyon kevés sikerrel, de az első fogások hatására lelkesen folytattuk és egyre gyakrabban tértünk haza élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodva. Ezek hatására kezdtük kitapasztalni a különböző helyzeteket, mikor hogyan érdemes dobálni, és így 6 év távlatából merem állítani, hogy kezdünk belejönni, s bár Én nem szeretném versenyszinten űzni, de hobbinak úgy érzem sokáig meg fog maradni.
Szép süllő "jigvégen"
- A vlogolást tudatosan kezdtétek vagy csak véletlen alakult ìgy , hogy videóztok peca közben?
2016. augusztusában kezdődött az egész, amikor a másnap hajnali pecára kitaláltam, hogy videózzuk végig. A horgászat alatt jól szórakoztunk, mindannyian élveztük a vlogolást. Később az akkori amatőr tudásommal megvágtam a videót, és csak a családnak mutattuk meg. Persze ekkor már megvolt a név, hogy mi vagyunk a Peke TV, és úgy is vettük fel, mintha menne YouTube-ra. Ezt a videót aztán követték az újabb és újabb „adások”, amiket rendszeresen visszanéztünk, és jókat mosolyogtunk rajtuk. Aztán az ismerősök buzdítására pár hónap múlva elindítottuk a csatornát. Ekkor már legalább 10 videó sorakozott a számítógépen, amiket szép sorban feltöltöttünk, és a pergető fórumokon megosztottuk őket. Így jutottunk el az elején viszonylag sok emberhez, akiktől jó pár negatív mellett még több pozitív visszajelzést kaptunk. Ez segített minket abban, hogy ne adjuk fel, és mindig egyre jobbak próbáljunk lenni.
- Melyik a kedvenc műcsalis módszeretek?
Marci:
A kezdetekből megmaradt a gumihalas pergetés nagy kedvencként, változatos alkalmazhatósága és egyszerűsége révén, viszont tavaly kezembe került az első Walk The Dog típusú wobblerem és azóta ha csak tehetem, ezt a módszert igyekszem gyakorolni. Egyszerűen megunhatatlanok a felszíni kapások, ráadásul a balin elárulja, hol tartózkodik, nem kell annyit „keresni”, mint egy jigelős pecán.
Barna:
A nagy kedvenc nekem is a gumihalas pergetés, mivel ott tudom a legjobban a saját fantáziám szerint vezetni a műcsalit, viszont a wobblerek közül a felszíni egyszerű minnow csalik is egyre közelebb vannak a szívemhez a fogósságuk és a látványos balin akciók miatt.
- Legszebb fogásaitok,amikre a legbüszkébbek vagytok?
Marci:
Jó pár éve már, hogy lecserélve a ’heavy’ pergetőcuccokat, belevágtunk az ultralight módszerbe. Először egy nagyon lágy spiccbotból és egy seprűnyélből készítettem egy UL botot, 500-as bolognaizós orsóval használtam, talán második pecám volt vele, és éppen azzal szórakoztam, hogy gébeket fogok egy pici gumihallal, amikor kb. méteres zászlón leverte egy hatalmas balin. Óriási mázlim volt, a gyenge fék jól be volt állítva (és szerencsére pont nem tapadt le), a 15-ös monofil pattanásig feszült, a bot a szó legszorosabb értelmében karikába hajlott, de a hosszú perceken át tartó fárasztás végén egy spori segítségével szákba tereltem, gyönyörű öreg csatornalakó balin volt, szerintem a legnagyobb küzdelmem volt hallal szemben. Plusz érdekesség, hogy a balinról készült kép eljutott a csali gyártójához, így azóta a termékleírásnál ez a gyönyörű balin foglal helyet!
Marci,házi UL szettel elejtett szép balinja
Barna:
Az Én legemlékezetesebb fogásomról videó is készült, kapástól a vissszaengedésig. Történt ugyanis, hogy épp egy tesztelős pecán próbáltunk halat fogni, és hogy videóanyag legyen, felvettem a fejkamerát. Az akkori UL botommal is már pontosat tudtam dobni, de véletlenül elrontottam a bedobást, és „rossz” helyre esett a csali. Elkezdtem izomból becsévélni, mire elkapta a helyi bandanagy balin. Óriási küzdelem volt fárasztani, ha nem is életem legnagyobb balinja, (sokszor nem mérjük a halat, hisz az csak egy szám, az élmény a lényeg) de közel van a rekordhoz, az biztos.
- Merre szoktatok pergetni legtöbbet, merre toljátok mostanság?
Változó, általában a lakhelyünk közelében dobálunk, Akasztón a helyi csatornákon (Kiskunsági, DVCS) illetve Budapest környéki vizeken, de szeretünk idegen helyeket kipróbálni.
-Hogy viseltétek az elmúlt időszakot, tudtatok menni a vízpartra azért?
Az otthoni tanulás miatt lényegesen több időm volt pecázni, ráadásul falun elég egyszerű volt kijutni a partra és egyedül lenni, sajnos mivel elég messze lakunk egymástól, így videózni nem tudtunk, de az instagramunkat követők láthatták a szép fogásainkat.
- Idei tervek és célok? Olyan víz ahova szívesen lejutnátok idén?
Idei terveink között van természetesen a ’nyíregyházi pecatúránk’ negyedik része, de néhány olyan jó hírű víz is, mint például a Tisza-tó, vagy a délegyházi tavak. Ezen kívül terveink között szerepel, hogy a hosszabb kihagyás után több videót készítsünk a csatornánkra, de ez sajnos nem csak rajtunk múlik, ha a halak éppen nem esznek, akkor abból nehezen jön össze egy jó videó.
- Hogy álltok a videók készítésével? Akartok komolyabb felszerelésbe ruházni vagy teljesen megfelel az eddigi technika?
Ami a felszerelést illeti, az első telefonos felvételeink óta sokat fejlődött a technika, professzionális kamerával, képstabilizátorral, mikrofonnal felszerelve megyünk ki pecázni, ami hiányzik az talán csak egy jobb minőségű akciókamera, illetve néha jól jönne egy operatőr.
- Ha kívánhatnátok egyet és bárhova mehetnétek,akkor hova terveznétek pecatúrát a világon?
Marci:
Nekem nagy álmom egy Duna deltabeli csónakos pergetés, azok a hatalmas csapók, méteres csukák, amiket videókon látok, elképesztőek, és persze a gyönyörű környezet! Ráadásul ritkán van lehetőségem csónakból pergetni, az egy teljesen más műfaj, de személy szerint sokkal jobban bejön, mint partról dobálni.
Barna:
Én mindig is egy amerikai horgásztúráról álmodoztam. A nagy tavak pisztrángjait és feketesügereit üldözőbe venni szerintem felejthetetlen élmény. Mind a környezet, mint a halak mennyisége és nagysága az összes horgász vágyat - köztük az enyémet is maximálisan kielégíti. Emellett egy norvég nagy csukás horgászat lehetőségére is egyből felfigyelnék, hiszen ez a másik nagy álmom. Békával a hínár közelében vadászni a krokodilpofájúakra, kell ennél több?
-Hogyan ismertétek meg egymást?
Unokatestvérek vagyunk, egészen kiskorunktól kezdve sokat lógtunk együtt, így a horgászat is úgy indult, mint közös hobbi, már az elején is ha tehettük, együtt mentünk üldözőbe venni a sneciket. Innen pedig csak egy lépésre voltunk attól, hogy a pergetés is mindkettőnknek a fő iránnyá váljon.
-Szerintetek mi a horgàszatban, a halfogàson kìvül a legfontosabb dolog? Mit jelent nektek a vìzparton töltött idő?
Marci:
Én leginkább azt szeretem benne, hogy minden peca más. Vannak az élménydús, sokhalas örömpecák, a chilles hajnali pergetések, az együtt állatkodós videózások, és ez a sokszínűsége teszi megunhatatlanná. Nem hiába van az a mondás, hogy nincs rossz peca, szerintem soha nem mentem még úgy haza, hogy ne történt volna valami érdekes.
Barna:
Azt mondják, hogy az igazi horgász nem a halak miatt jár horgászni. Van benne valami, mert amikor semmit nem fogunk, akkor sem úgy megyünk haza, hogy nem érte meg kimenni a partra. A természetben lenni jó. Ezen kívül a pergetés közben olyan rutinmozdulatokat végzünk, amely segít ellazulni, és kicsit olyan dolgokra összpontosítani, amelyek a mindennapokban elvésznek. A horgászaton kívül a cinematográfia a másik nagy szerelmem, aminek a legjobb színtere ugyancsak a természet.
Marci, egy gyönyörű csukával
- Végezetül.....Mit üzennétek a fiatal pergető arcoknak?
Követőink között sok fiatal pergető van, aminek nagyon örülünk, és nekik is (meg minden pecásnak) üzenjük, hogy nyomassátok, legyetek kint sokat a vízparton, mert úgy szereztek új élményeket, tapasztalatokat, új pecás haverokat, és soha ne csüggedjetek, ha épp nem sikerül fogni. Az ilyen napokra készítettük eddig is a videókat, és fogjuk a jövőben is! Görbüljön mindenkinek!
Tesó kameravégen :)
